Biciglijárdák

 
Tudom, sokan felhorkannak elolvasván e szóösszetételt. Van, akiben egyből megmozdul a nyelvőr is: hiszen csak az iskolázatlan, magára sem adó tanyasi ember mondja biciglinek az emberi erővel hajtott kétkerekő közlekedési eszközt, a bicyclet!

S már esne is neki a billentyűzetnek, hogy kijavítsa gyarló tévedésünket...

De hányan akadnak, akik az ugyan ebbe a kategóriába, - summa ugynilyen bárdolatlansággal megépített - hazánkban elterpeszkedő kerékpározásra szánt, de arra nem, vagy csak nagy jóindulattal használható biciglijárdák ellen is ugyanoly akkurátossággal vennék fel a küzdelmet?
Szomorúan kell megállapítanunk, hogy még az oly emberbaráti gondolkodók is nehezen értik az egyre jobban terjeszkedő problémát, ha maguk nem aktívan túrázó kerékpárosok. Pedig úgy a nagyvárosi közlekedési "megoldások", mint az ország oly sok helységében megtalálható kerékpározásra is kijelölt, de gyalogosoknak épített járdák ugyanolyan bárdolatlan negatívumai a kerékpáros közlekedésnek, mint a szó, melyet megalkottunk.

Tettük mindezt azért, hogy minél hangsúlyosabban rávilágítsunk: ahogy a nyelvet védeni kell, úgy kell védeni a kerékpározni szándékozók egyre népesebb táborának a lehetőségét is a kulturált, élhető közlekedésre.

Használjuk e szót azért, hogy érzékeltessük: ahogy a nyelvi kultúrában igen silány, ugyanolyan silányak azok a fellelhető kerékpáros közlekedésre szánt, kijelölt járdavariációk is, amelyeket vele illetünk.