Címlap Helyről-helyre É-Középhegység Sátoraljaújhely - leterelés

Az útnak itt vége...

 

Igazán szép város Sátoraljaújhely: amikor 2004-ben legutoljára ott tekeregtünk, ismét megerősödött bennünk e hellyel kapcsolatos bensőséges kapcsolatunk. Ezért is döbbentünk meg, hogy milyen kurtán-furcsán bánnak el azokkal a szerencsétlenekkel, akik komolyan veszik a kötelező biciglijárdára felhajtást. Kezdődik az új aszfaltcsík a város határában, mert ugyi, állami támogatást kaptak kerékpárút építésére, oszt védeni is akarják az országutat járó kerekezők testi épségét is...

  Sátoraljaújhely - leterelés Sátoraljaújhely - leterelés Sátoraljaújhely - az út vége Sátoraljaújhely - az út vége  


 fig. 1.                            fig. 2.


No persze. Ez a fal-szöveg a Sátoraljaujhelyihez hasonló alibi-biciglijárda építésekor. Mert ott a remekül felújított, síma aszfaltú gyér forgalmú (fig. 1. ) - max. közepes terhelésű - ország útja. Amiken amúgy is jár, teker, közlekedik a kerékpáros is, mi akkor immár túl voltunk a zempléni tekergésünk 200 kilométerén. A képeken is illusztrált biciglijárda alig három kilométeres szakasz, s egyszer csak, rajtaütésszerűen vége. A szó legszorossabb értelmében. (fig. 2. ) Vége, s aki esetleg ráhajtott a város szélénél, az most szállhat le gépéről - ami, mint tudjuk, jármű! -, s a földes-törmelékes terepen eltolva (már ha éppen járható és nem ember- s járgány marasztaló sár van) a mintegy húsz méterre lelhető bokros részig, ahol már nem akadályozza meredek oldal az országútra feljutását - kitolja megpakolt gépét: az országútra, amelynek a kerekező is jogos használója (kellene, hogy legyen mindenütt).

Sátoraljaújhely - az út vége Sátoraljaújhely - az út vége 

fig. 3.

És innen, ettől a ponttól - természetesen - tekerhet tovább a kerekező a maga természetes módján az országúton...

Kérdésünk:

a.) Innen nem kell „védeni”?

b.) Nem az a jobb védelem, ha szabályozással és annak érvényre juttatásával az erősebb és technikailag védettebb felet (fémkaszni a gépjármű vezető körül!) szorítják rá, és formálják szemléletét is arra, hogy a vele együtt közlekedő - de nálánál védtelenebb - járművezetőre, mint embertársára fokozottan figyelnie kell? Nem az a jobb védelem, hogy egy cseppet sem, semilyen körülmények között nem keltünk a gépjárművezetők gondolkodásában olyan szemléleti lehetőséget, hogy a kerékpárosoknak - kivéve természetesen a jól körülírható, meghatározható helyeket -, semmi keresnivalója az ország útján?

Ps. Ha befele halad a vétlen kerekező Sátoraljaujhely felé, akkor a bokortól észre sem veszi a számára alig megközelíthető biciglijárdát, és halad tovább azon az úton (fig. 3.), amelyen eddig eljutott: eleve vétlen abban, hogy a KRESZ szerint máris egy szabálysértő helyzetbe került. De miért is kell(ene) leszállva gépéről le- és átverekednie magát az út melleti aszfaltcsikra, hiszen ha csak Sárospatakról jön, akkor is 15 kilométert kellett megtennie együtt, kötelezően a KRESZ szabályai szerint közlekedő járművezető társai mellett... Ez a szakasz is azt példázza, hogy a legtöbb biciglijárda semmi másra nem jó, sokszor eleve arra a célra épül, hogy egyszerűen leterelje a krékpárral közlekedőket az országútról.

Ps. 2. Arra azért kíváncsi lennék, hogy mára, nyolc év múltán hova fejlődött ez a torzó? Sajnos, egyelőre nincs tervben az arra kerekezés... Ha valamelyik kedves olvasónk küldene frissítést, beszámolót képekkel, feltennénk folytatásképp. {2012}

{Gh}